Magamhoz

B�tran viseld mag�nyodat,
�n sz�mon tartlak t�ged,
ne hagyd a sorsod csillagokra,
benned �rjen a v�gzet.

V�llad k�t �ber sarka k�zt
ha sisteregve �tcsap,
tudom, t�bb vagy mindannyiunkn�l,
benned vak�t a b�nat.

L�gy h�t, ak�r az �llatok,
oly nyersen sz�p �s tiszta,
b�tran figyelj, mint �k figyelnek
kegyetlen titkaikra.

S egy �jjel, magad sem tudod,
mint �gig �r� �nek,
felj�nnek benned napjaid,
a halhatatlan �vek:

az este nem lel senki r�d,
az este s�rva, k�sve
hi�ba j�rj�k pitvarod:
csak �n l�tlak. Vagy �n se.